Az európai gazdáknak 2020-ig legalább 20 százalékkal kell csökkenteniük a mezőgazdaságban a károsanyag-kibocsátást, elsősorban azáltal, hogy biomasszát állítanak elő és megkötik a szenet a talajban. Magyarország különösen érintett a csökkentésben. Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos szerint azonban külső segítség nélkül a csőd fenyegeti a gazdákat.

Az európai mezőgazdaság gázkibocsátása 1990 óta 20 százalékkal csökkent, részben azért, mert kevesebb a lábasjószág, és mert jobb a farmgazdálkodás és a technológia.

Ennek ellenére az Európai Unióban továbbra is folynak a kísérletek, hogy csökkentsék a gázkibocsátást még a decemberi koppenhágai klímacsúcs előtt, hogy ezzel az EU elérje a következő évtizedre kitűzött magas célokat.

Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa szeptember 15-én elmondta, a mezőgazdasági szektorban a metán-, nitrogénoxid- és szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.

„A szektor többet tud tenni annak érdekében, hogy a szenet megkösse a termőföldben", közölte az európai mezőgazdasági miniszterek dél-svédországi találkozóját követő sajtótájékoztatón kedden.

A gazdák azzal is csökkenthetik a gázkibocsátást, hogy több biomasszát termelnek az energia és újrahasznosítható termékek előállításának céljával, állította a biztos.

A gazdákat a megreformált Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül kell segíteni

Ugyanakkor Fischer Boel hangsúlyozta, hogy a gázkibocsátás csökkentéséhez szükséges változtatások érdekében a gazdákat támogatni kell.

Fischer Boel elmondta, a KAP állapotfelmérése és az uniós gazdaságélénkítő csomag segítségével több pénzt sikerült félretenni a gazdák klímaváltozás elleni küzdelmére.

Ugyanakkor elárulta, Európának „szinte biztosan" változtatásokat kell hoznia a KAP-ban, főleg 2013 után, hogy meg lehessen adni a gázkibocsátás csökkentéséhez a gazdák által igényelt támogatást.

„Közelről meg kell vizsgálnunk a jó termőföld-gazdálkodás ösztönzését, különösen a szénben gazdag földek, mint például a füves területek védelmét", állapította meg a biztos.

Magyarország veszélyeztetett övezet

Az Európai Bizottság által 2007-ben megrendelt felmérés szerint Magyarország éppen a klímaváltozás miatt különösen veszélyeztetett övezetben fekszik.

A Madridi Politechnikai Egyetem által készített kutatás nyolc kockázati tényezőt azonosított, melyből négy különösen jelentős. A legnagyobb kockázatként az éves esőzés csökkenését nevezték meg. A tanulmány azt javasolja a gazdáknak, kezdjék meg a víztározási lehetőség kiépítését a földjeiken, hogy ne érje őket váratlanul a változás.

A kutatást végző szakértők a megváltozott, vagy változó környezethez való alkalmazkodási technikákat is felvázolnak: Magyarország számára azt javasolják, kezdje meg azoknak az új típusú vetőmagoknak és új biológiai kultúráknak az azonosítását, melyek a jelenlegi termeléssel összeegyeztethetőek.  

 


Forrás: euractiv